Anne Percin: Hogyan told el (jó)l a nyarad

Fülszöveg: Idén nyáron Maxime már 17 éves, ezért esze ágában sincs a szüleivel menni nyaralni. Inkább itthon marad a nagymamájával, hogy kedvére punnyadhasson a számítógép előtt. Csakhogy a dolgok egy váratlan esemény következtében egyáltalán nem úgy alakulnak, ahogy ő elképzelte. Szédületes napok elé néz! Ez a nyári szünet garantáltan más lesz, mint a többi(eké).

Fergeteges (olykor vitriolos) humorú könyv egy kamaszfiú felelősségvállalásáról, felnőtté éréséről, egy szégyenlős első szerelem kibontakozásáról.

NEM CSAK FIÚKNAK! De nekik is.

Először is a borító egy cseppet megtévesztő. Azt sugallhatja a olvasóknak, hogy egy tiniszerelme nyár történetét fogják olvasni némi bonyodalmakkal. Pedig nem. Na jó van benne románc, de csak egy kicsi, vagy még annyi se. De nem is ez a lényeg.

A főszereplő srác elhúz nyaralni a nagymamájához. A tesó táborban, a szülők túráznak.

Eddig oké. De a mama infarktust kap... na innen indul igazán a történet. Mit csináljak? Egyedül maradtam. Hogy álljam meg a helyem. Tök egyedül vagyok. Csak a ház, a macska, meg a mama a kórházban.

A könyv nagyon lényeges kérdéseket boncolgat, amit a mai srácoknak sem ártana tudni. Mert ők már mindent készen kapnak (a legtöbb). De mi van akkor, ha...

A komoly téma ellenére baromi vicces, lendületes, szórakoztató. Jó sokat vigyorogtam miközben olvastam.

Idézetek: 

"– Sajnálom, már nincs a sürgősségi osztályon. 
Frankó. 
Ellopták a nagyit!"

...........................................................

"– Maxime, már megint a számítógép előtt ülsz… 
(…) 
– Hát igen, már próbáltam mögötte, de onnan kevésbé jól lehet látni…"

....................................................................

A legviccesebb rész az, amikor a srác elmeséli a mamának, hogy ő bizony tutira megtanult főzni. És részletezi, hogy miket csinált. Eközben a mama majd lefordul a betegágyról annyira röhög.

A poént nem  lövöm le, hogy min :)