Az első világháború árnyékában egymásra talál a fiatal katonatiszt és a
boszorkány. A férfit kétségek gyötrik, mert nem hisz az erőszakban, és
nem osztozik a harc mámorában égő német vezetés elbizakodottságában. A
nőt kérdések gyötrik, vajon miért irtotta ki az emberiség a
boszorkányfaj nagy részét évszázadokkal ezelőtt, és lehet-e ennek
ellenére szeretni őket, vagy jobb is, ha a nagy háborúban végképp
elpusztítják egymást.
Hans és Babette szerelmének tragikus háttere az yperni gáztámadás, amelyben több mint százezer ember halt meg vagy vesztette el látását, ahogy a férfi is, aki így lesz ember a sötétben.
A mindössze tizenhat éves Pataki Tamara történeteit kézzel írja, így a kézirat nála ténylegesen kézirat - egy takaros, francia kockás füzet rejti. Hatalmas tehetséggel áldotta meg a sors. Olyan erővel festi meg az első világháború képeit, hogy az olvasónak az az érzése támadhat: a szerző maga is élt abban a korban... Maga is időutazó, mint hősnője, a fiatal testbe zárt hatvanéves boszorkány.
Pataki Tamara másodikos gimnazista. Kilencévesen kezdett el írni a maga szórakoztatására, mert olyan történetre vágyott, amelyben minden fordulatot a saját kedvére alakíthat. Öt évvel később a Penna Írósuliban kapott megerősítést abban, hogy amit csinál, az mást is érdekelhet. Ennek az ösztönzésnek köszönhetően alig tizenöt évesen befejezte első regényét.
Hans és Babette szerelmének tragikus háttere az yperni gáztámadás, amelyben több mint százezer ember halt meg vagy vesztette el látását, ahogy a férfi is, aki így lesz ember a sötétben.
A mindössze tizenhat éves Pataki Tamara történeteit kézzel írja, így a kézirat nála ténylegesen kézirat - egy takaros, francia kockás füzet rejti. Hatalmas tehetséggel áldotta meg a sors. Olyan erővel festi meg az első világháború képeit, hogy az olvasónak az az érzése támadhat: a szerző maga is élt abban a korban... Maga is időutazó, mint hősnője, a fiatal testbe zárt hatvanéves boszorkány.
Pataki Tamara másodikos gimnazista. Kilencévesen kezdett el írni a maga szórakoztatására, mert olyan történetre vágyott, amelyben minden fordulatot a saját kedvére alakíthat. Öt évvel később a Penna Írósuliban kapott megerősítést abban, hogy amit csinál, az mást is érdekelhet. Ennek az ösztönzésnek köszönhetően alig tizenöt évesen befejezte első regényét.
Ahogy a fülszövegben is olvasható egy tini írta ezt a könyvet. Ez a tény már önmagában is felkeltette az érdeklődésemet. Vajon hogy ír egy tizenhat éves. Hát, azt kell, hogy mondjam: jól. Örülök, hogy megvettem és elolvastam ezt a könyvet. Igazán üdítő olvasmány. Szép kerek történet. Az ahogy leírja a II. világháborús hadszínteret és az egész kor szellemiségét, mutatja, hogy az író alaposan utánajárt, a háttéranyagot is jól alkalmazta. Pá hibát azért megemlítenék. Inkább fogalmazási szempontból, amit a szerkesztőnek illő lett volna javítani: pl. a könyvekben nem szoktak úgy párbeszédeket indítani, hogy - Jó napot kívánok! - Jó napot kívánok! Vagy - Viszontlátásra! - Viszontlátásra!
Ezektől az apróságoktól eltekintve jó kis könyv. Remélem további könyveket is ír majd Pataki Tamara. Én sok sikert kívánok neki az íráshoz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése