Jumurdzsák gyűrűje: interjú

Az amerikai újságíró felderíti Gárdonyi Géza múltban ragadt félszemű haverjának rejtjeles üzeneteit, közben becsajozik Egerben, és megmenti a világot. A zenei producerség mellett játékfejlesztőként is aktív Pierrot a legismertebb hazai sci-fi-íróval, Szélesi Sándorral együtt Jumurdzsák gyűrűje címmel írt most regényt korábbi számítógépes játékából. A dörzsölt Jonathan Hunt kalandjai Egerben kezdődnek, és nemsokára a debreceni atomkutató intézetben folytatódnak. A két szerzővel beszélgettünk Gárdonyi tehenéről, Dan Brownról, Hunt szerelmi életéről  és a számítógépes játékokról.

Pierrot és Szélesi Sándor a Könyvfesztiválon  |  Fotó: Mudra László

"Van heringünk?"
Nem ír sms-t Juli. Ez a nagy problémám, amikor interjúzni indulok Pierrot-ékkal a Könyvfesztiválra. Előtte való éjszaka hajnali háromig vártam, hogy Juli sms-ben értesítsen a nyomozás eredményéről, mert máshogy nem tudok továbbhaladni a játékban. Juli nem igazi, Jordán Adél játssza a Jumurdzsák gyűrűje című számítógépes játékban, abban, amelyet Pierrot és csapata 2005-ben fejlesztett ki a kulturális fővárosi címre pályázó Eger megbízásából, és amely a most megjelent, azonos című könyvben éli utóéletét. A játék célja az volt, hogy a megszokottól eltérő módon népszerűsítse Egert: a nyomozás során be lehet járni a belvárost, illetve maga a történet is az Egri csillagok-ra épülő, kitalált egri legenda.
Pierrot-ról nem sokan tudják, hogy igazi gamer arc, persze mikor erről kérdezem, tagadja. Csak arról van szó - magyarázza -, hogy rajong egy típusú játékért: húsz éve gyűjti őket, vasárnap esténként pedig Ganxta Zolival "üléseznek" az újonnan beszerzett játék fölött. "Hol ő, hol én irányítom ugyanazt a figurát; furcsa is, mikor azt kérdezzük: van heringünk?" A Myst nevű játék volt a fordulópont: "bementem egy boltba, és ment a demója" - így kattant rá Pierrot a kalandjátékokra. Öt-hat évig csak játszott velük, majd elkezdett gondolkozni, hogy lehetne saját játékokat írni. Azóta több kalandjátéknak volt forgatókönyvírója és designere.

Jonathan Hunt bőrébe bújva feladványokat kell megoldani, hogy nyomára akadjunk egy rég eltűnt fickónak

Mikor Pierrot-t arról kérdezzük, szerinte miért nem lett nagyobb durranás a játékból - annak ellenére, hogy briliáns, élvezetes, és ráadásul magyar témát dolgoz fel -, ő a marketingről magyaráz. Meglepődik, mikor mondom, hogy nehéz a játék. Ő büszke erre, a játék egyik rejtvénye (a Gárdonyi-féle ötkönyv-rejtvény) egy mértékadó kalandjátékos portálon szerepel minden idők legjobbjai között a toptízben. Szerinte a Jumurdzsák gyűrűje középnehéz agytorna, bár hozzáteszi, idővel változik ez is. Szerinte egy ilyen nehézségű játék tíz évvel ezelőtt meg sem kottyant az embereknek. Most kevesebb a türelmük, lökni kell őket előre, több segítséget adni.

Gárdonyi tehenét tényleg Szekfűnek hívták
A játéktervezéshez szükséges kutatás alatt egy csomó információ gyűlt fel, amelyek nem fértek bele a sztoriba - kezdi Pierrot a könyv történetét. "Azt gondoltam, emögött sokrétűbb sztori áll, mint ami a játékban megjelenik, hiába 20 óra a játékidő." A könyvhöz viszont kellett egy profi író, aki a történetet könyvvé tudja formálni - így került a képbe Szélesi Sándor, aki Anthony Sheenard néven is ismert sci-fi szerző.

Pierrot és Szélesi Sándor  |   Fotó: Mudra László

"Tetszett az ötlet" - kezdi a maga részét Szélesi. "Történelemtanár lévén vonzódom a történelemhez, közben sci-fit is írtam már párat, és az időgép miatt a történetnek van egy tudományos-fantasztikus vonulata is, minden összeállt." Szélesi szerint lehetetlen egy játékot átültetni könyvre, muszáj volt megváltoztatni a regényben több dolgot. Kimarad több rejtvény, a nyomok sorrendje kicsit variálódik, viszont belekerülnek olyan szálak, amelyek a játékban nem szerepeltek. Ilyen, hogy Gárdonyi maga is a regény egyik főszereplőjévé válik.
Gárdonyi is nyomoz ugyanis a könyvben, Hunt épp azt folytatja, amibe Géza belesült. Kérdezem Pierrot-ékat, Gárdonyi tényleg ilyen önfeláldozó és kedves ember volt-e, ahogy bemutatják, de megnyugtatnak, az összes önéletrajzban így írják le. Nagyon ügyeltek a részletek történelmi hűségére, például az író tényleg úgy káromkodott, hogy "a fekete kutya rúgja meg", mint ahogy az is igaz, hogy a tehenét Szekfűnek hívták, az egri házat meg 150 forintért vette. "Ennek az a varázsa, hogy a valóságból vesszük a téglákat" - mondja Pierrot -, és csak habarcsként van benne a fantázia."
"Családi" könyv
"Az elején eldöntöttük, hogy ez családi könyv legyen" - meséli Szélesi. Moziban azt hívják családi filmnek, ami a gyerekeknek szól, de a felnőtt is végigüli. "Igyekeztem úgy megírni, hogy több élvezhetőségi szintje lenne a regénynek" - magyarázza az író, és a borospincében folytatott beszélgetést hozza fel példának, amikor Gárdonyiék politizálnak. "Úgy akartam apróságokat belecsempészni, hogy az kikacsintás legyen a felnőttnek, de a 12 éves gyereket se akassza meg olvasás közben." A terv az, hogy az az ötödikes, aki olvassa az Egri csillagok-at, utána a Jumurdzsák gyűrű-jét is leemelje a polcról - és akár a szülei is élvezettel olvassák végig.

Szélesi Sándor  |   Fotó: Mudra László

Ezt furcsálljuk, de Szélesi Sándor szerint a játék is családi, és ő ebből indult ki. Ő is a fiával játszotta végig. "Szeretek olyan könyvet írni, amit a fiam is el tud olvasni."
Könyvet csinálni olcsóbb, mint játékot
Az Alexandra Kiadó vezetője figyelt fel az elkészült műre, amellyel előtte több kiadónál is próbálkoztak. A kiadó állt elő azzal az ötlettel is, hogy sorozatot kellene írni a főszereplő figura köré. És mivel Pierrot fiókjában addigra már összegyűlt pár ötlet, hogyan folytatódhatnának Jonathan Hunt kalandjai, igent mondott. A Jumurdzsák gyűrűje-játék után ugyanis több felkérés jött hasonló kalandjátékok készítésére, de pénz hiányában mindegyik projekt elhalt - meséli. Az Egerben játszódó játék elkészítése 50 millió Ft-ba került - egy könyvet megírni, még ha ketten is csinálják, jóval olcsóbb.

Pierrot  |   Fotó: Mudra László

Három sztoriváz van készen, az egyik történet a természettudományokhoz kötődik, a másik kettő pedig egy-egy várost - Pécset és Debrecent - mutatja be egy nyomozáson keresztül, ahogy a Jumurdzsák gyűrűje Egert.
Görög László marad Jonathan Hunt
A boltokban múlt héttől kapható a könyvsorozat első része, és már készül a második, amely a debreceni atomkutató intézetben játszódik. Pierrot-ék csak annyit árulnak el, hogy atomtudósokkal interjúztak, és hogy Jonathan Hunt ellensége ezúttal nem Ábray professzor. A kérdésre, hogy lesz-e időutazás, csak mosolyognak. Viszont azt lehet tudni, nagy kedvencünk, a női főszereplő (Juli) kimarad a következő részből: Pierrot szerint ezen nincs csodálkozni, James Bond is váltogatja a nőit.
A játék rajongóinak jó hír, hogy nemcsak a könyvre, hanem játékra is van felkérésük. Igaz, nem lesz olyan hosszú, mint a Jumurdzsák gyűrűje (a tervek szerint a játékidő rövidsége miatt a játék véget ér majd a könyv felénél), és pénzhiány miatt más technikával fog készülni, de ugyanúgy interaktív film lesz, mint az előző, és most is Görög László fogja alakítani a főszereplőt. "Ragaszkodom hozzá. - mondja Pierrot - Most már ő Jonathan Hunt."
James Bond, Indiana Jones vagy Dan Brown?
A kiadó a plakátokon "A magyar Da Vinci-kód"-ként reklámozza a regényt. Mikor kérdezem a szerzőket, szerintük tényleg "a magyar Da Vinci-kód"-ot írták-e meg, Szélesi Sándor a történelmi rejtvényfejtéssel való párhuzamról magyaráz, Pierrot-nak meg eszébe jut, hogy Zoltán Erika a magyar Madonna.
Dan Brown könyve nem merült fel bennük mintaként, Pierrot nem is olvasta, ez pusztán utólagos párhuzam, a kiadó találta ki. Pierrot erre elmondja, hogy A Da Vinci-kód alapsztorija, Jézus vérvonalának követése már jóval a könyv előtt felbukkant a Gabriel Knight nevű játék harmadik részében.
Ha valamire gondoltak párhuzamként, az inkább James Bond és Indiana Jones. Bele is szőtték a regénybe poénként, hogy a főszereplő újságíró úgy mutatkozik be, mint Bond: "Hunt, Jonathan Hunt".

Forrás: http://www.origo.hu/kotvefuzve/blog/20110419-az-idoutazo-jumurdzsak-kodjait-fejti-a-magyar-indiana-jones-jumurdzsak.html

JUMURDZSÁK GYŰRŰJE - KÖNYV VS. JÁTÉK
Pierrot szerint a könyv és a játék olyan, mint a körte és az alma - nem lehet összemérni őket. Mi azért megpróbáljuk. A játék egy felnőtt számára sokkal élvezetesebb - már ha van türelme és ideje arra, hogy belemerüljön a többhetes bonyolult nyomozásba. Gyönyörű egri képek (az embernek valóban kedve támad azonnal Egerbe menni hétvégére), trükkös rejtvények, és az a poén, hogy magyar színészek (Görög László, Jordán Adél, Bárdy György, Pásztor Erzsi, Szerednyei Béla, Vallai Péter, Ganxta Zoli) szerepelnek benne, ritka szórakoztató játékká teszik a Jumurdzsák gyűrűjé-t, mi el voltunk ragadtatva tőle. A könyvön viszont érezni, hogy 10-14 éves olvasókat képzeltek maguk elé a szerzők. És ami tetszik egy kiskamasznak, nem biztos, hogy kielégíti egy harmincas tudásszomját, kalandvágyát. Egy felnőtt csak vonogatja a vállát a Sárbogárdi Jolán-os udvarlási jeleneteken, és titkon várja a mélyebb karaktereket és a csavarosabb dramaturgiát. Valószínűleg valóban nagy szükség van egy jó hazai ifjúsági könyvsorozatra, ami kalandos is, ismeretterjesztő is, magyar témájú is, és ha így van, a Jumurdzsák gyűrűje erre tökéletesen alkalmas. Adott esetben egy felnőtt is elszórakozik rajta egy délután, de A Da Vinci-kód-tól - ami pörgő, bonyolult, határozottan felnőtt lektűr volt - messze áll. Igaz, más is a célja, mint annak.

Lauren Kate: Torment

 

Földi pokol. A világ ilyen Luce számára barátja, Daniel, a bukott angyal nélkül. Egy örökkévalóságig tart, hogy egymásra találjanak, ám a fiú bejelenti, most mennie kell. Csak annyi időre, míg kézre keríti a Kitaszítottakat... azokat a halhatatlanokat, akik Luce-t meg akarják ölni. Daniel Luce-t a kaliforniai sziklás tengerpart egyik iskolájában, a Shoreline-ban rejti el, ahová rendkívüli tehetségek csoportja jár: a Nefilim, bukott angyalok és emberek leszármazottai. A Shoreline-ban Luce megtanulja, mik azok az árnyékok, és hogyan használhatja fel őket arra, hogy előző életeibe belepillantson. Mégis, minél többet tanul Luce, annál inkább gyanítja, hogy Daniel nem avatja be mindenbe. Rejteget valamit..., valami végzeteset. Lehet, hogy a Daniel által elmesélt múlt voltaképpen nem igaz? Lehet, hogy Luce számára végül is mást szán a sors? A lebilincselő Fallen (Kitaszítva) sorozat második könyve..., melyben a szerelem mindent túlél.  

Vártam már a Fallen folytatását... Kíváncsi voltam, hogy folytatódik a történet. Egész érdekes újdonságok voltak benne pl. a derengők, és a nefilim suli. De így is számos rejtély maradt. Nem tom mi fog kisülni belőle. Remélem az utolsó kötetből kiderül végre valami értelmes.

Benina: Farkasok nemzettsége 1. - vélemény

Hát, elég hamar elolvastam. Az elején tartottam a könyvtől, be kell, hogy valljam. Benina és az ősmagyarok... furának hangzott. Főleg, hogy mindenféle fantasy elem nélkül, ahogy a fülszöveg is írta. Mindegy, bele vágtam. És kellemesen csalódtam.

A szereplők igazán színpatikusra sikeredtek. Jól kidolgozott egyéniségek. Épp annyi történelmi elem van benne, ami szükségek. Nem kell mindent túlzásba vinni.

A főszereplők igazán helyesek. Flavia az állandó ellenkezésével és Davlal a férfi dominanciájával.

Viszont ha jól megnézzük azért találunk benne egy csipetnyi misztikát látomások és megérzések formájában.

Nekem a legjobban a táltos tetszett. Elképzeltem fehér fajával, mindentudó mosolygós, ráncos tekintetével.

Ja, és aki még nem olvasta: Benina saját rajzaival egészítette ki a könyvét, ami nagyon tetszett. Valamikor réges-régen a könyveket még ellátták a szerzők saját rajzaikkal. Örülök, hogy újra éledt ez a szép hagyomány.

Összességében tetszett a könyv. Ajánlom mindenkinek jó szívvel.

Pataki Tamara: Ember a sötétben

Az első világháború árnyékában egymásra talál a fiatal katonatiszt és a boszorkány. A férfit kétségek gyötrik, mert nem hisz az erőszakban, és nem osztozik a harc mámorában égő német vezetés elbizakodottságában. A nőt kérdések gyötrik, vajon miért irtotta ki az emberiség a boszorkányfaj nagy részét évszázadokkal ezelőtt, és lehet-e ennek ellenére szeretni őket, vagy jobb is, ha a nagy háborúban végképp elpusztítják egymást.
Hans és Babette szerelmének tragikus háttere az yperni gáztámadás, amelyben több mint százezer ember halt meg vagy vesztette el látását, ahogy a férfi is, aki így lesz ember a sötétben.

A mindössze tizenhat éves Pataki Tamara történeteit kézzel írja, így a kézirat nála ténylegesen kézirat - egy takaros, francia kockás füzet rejti. Hatalmas tehetséggel áldotta meg a sors. Olyan erővel festi meg az első világháború képeit, hogy az olvasónak az az érzése támadhat: a szerző maga is élt abban a korban... Maga is időutazó, mint hősnője, a fiatal testbe zárt hatvanéves boszorkány.

Pataki Tamara másodikos gimnazista. Kilencévesen kezdett el írni a maga szórakoztatására, mert olyan történetre vágyott, amelyben minden fordulatot a saját kedvére alakíthat. Öt évvel később a Penna Írósuliban kapott megerősítést abban, hogy amit csinál, az mást is érdekelhet. Ennek az ösztönzésnek köszönhetően alig tizenöt évesen befejezte első regényét.

Ahogy a fülszövegben is olvasható egy tini  írta ezt a könyvet. Ez a tény már önmagában is felkeltette az érdeklődésemet. Vajon hogy ír egy tizenhat éves. Hát, azt kell, hogy mondjam: jól. Örülök, hogy megvettem és elolvastam ezt a könyvet. Igazán üdítő olvasmány. Szép kerek történet. Az ahogy leírja a II. világháborús hadszínteret és az egész kor szellemiségét, mutatja, hogy az író alaposan utánajárt, a háttéranyagot is jól alkalmazta. Pá hibát azért megemlítenék. Inkább fogalmazási szempontból, amit a szerkesztőnek illő lett volna javítani: pl. a könyvekben nem szoktak úgy párbeszédeket indítani, hogy - Jó napot kívánok! - Jó napot kívánok! Vagy  - Viszontlátásra! - Viszontlátásra!

Ezektől az apróságoktól eltekintve jó kis könyv. Remélem további könyveket is ír majd Pataki Tamara. Én sok sikert kívánok neki az íráshoz!

Pierrot; Szélesi Sándor: Jumurdzsák gyűrűje

 

Jonathan Hunt, a New York Times riportere a családi hagyatékban megtalálja az Egri csillagok egyik első kiadását, s a kötetben két furcsa levelet, melyben egy bizonyos Ábray professzor indulatosan magyaráz az időutazás lehetőségéről s arról, hogy bizonyítékai is vannak...
Jonathan Hunt a levelek nyomán Magyarországra, Egerbe indul, ahol egyre rejtélyesebb dolgok történnek vele. Mivel úgy tűnik, nem mindenki örül a felbukkanásának, elhatározza, mindenképpen a végére jár, hogy valóban létezett-e a gyűrű, amely Gárdonyi regényének is egyik kulcsmotívuma... Miközben a múltból hátrahagyott titkos üzeneteket próbálja megfejteni, a gyűrű évszázados legendája őt is megbabonázza...

A Jumurdzsák gyűrűje egy fantasztikus regény. Témáját tekintve ugyan azt hihetnénk, hogy elsősorban a fiatalokhoz szól, azonban az Egri csillagok, amely köré a mű épül, mindannyiunk meghatározó olvasmányélménye. A részletesen kidolgozott karakterek, az izgalmasan feszessé tett jelenetek és párbeszédek élvezhetők az ifjúság és a felnőtt olvasók számára egyaránt. A regény továbbra is hordozza mindazokat az értékeket, amelyet az interaktív filmtől megörökölt: részletesen bemutatja az egyik legszebb hazai városunkat, feldolgoz Gárdonyi Géza titokzatos személyével kapcsolatos adatokat, hiteles történelmi eseményeket, miközben a valós elemeket fiktív szállal köti össze. Ismeretterjesztő és kalandregény is egyben, amely feltétlenül tetszést válthat ki a misztikum, a történelmi nyomozások (pl. Da Vinci-kód) szerelmesei között, de a kifejezetten hazai témájú regények rajongóinál is.

Én a magam részéről fenntartással kezdtem olvasni. Valahogy az ember úgy van vele, hogy nem nagyon olvasunk - vagy nem nagyon van- hazánkban múltja, jelene kalandregényeknek. Szerencsére kellemesen csalódtam . Nagyon jó ez a könyv. Kellő ismeretet ad az Egri csillagokról is persze, de elsősorban kalandregény. Nagyon jó. Ajánlom mindenki figyelmébe. Ja, és az interaktív játékot is megnéztem a neten. Egész jó. Valaki azt írta róla, hogy kár, amiért nem csináltak belőle egy egész estés mozit, mert sikere lett volna. Osztom ezt a vélemény. Magát Jumurdzsákot ki más játszhatná, mint Bárdy György. Kár, hogy nem lett belőle film:(

Edward Rutherfurd: Az erdő

 

Kevés hely áll közelebb a brit örökségből az angolok szívéhez, mint az Új Erdő. Ez a nemzeti kincs most olyan krónikásra talált Edward Rutherfurd, a Sarum és a London világhírű szerzője személyében, aki a misztikumot és a legendákat a történelemmel ötvözve tárja élvezetes regény formájában az olvasók elé. Az ország déli partjai fölött elnyúló, hatalmas medencében fekvő Új Erdőt nyugatról az Avon folyó, keletről Southampton kikötője határolja. Az Erdő szívétől induló, hangásokkal, tisztásokkal tarkított, több száz holdas, lankás területet felölelő erdőségek egészen a Solent csatornáig érnek, amelyben évezredek óta ott ring a hűséges őrszem - a Wight-sziget.
Az Új Erdőt mindig is titokzatos, majdhogynem misztikus helynek tartották az emberek. A regényen végigvonuló családok vérvonalát boszorkányok, csempészek, orvvadászok és árulók színesítik. Találkozhatunk jó családból származó úri hölgyekkel és alacsony származású erdei emberekkel; tengerészekkel és cisztercita szerzetesekkel. Míg a Lymingtonban élő Tottonok jóvoltából a kereskedőcsaládok életébe nyerhetünk bepillantást, addig a Moyles Court-i Lisle-ok és Penruddockok a nemességet képviselik. Generációk árulásainak, vérbosszúk sorozatának lehetünk tanúi; a szemünk láttára zajlanak le a szigetország életében meghatározó szerepet játszó háborúk, és mindezt természetesen átszövi a szerelem és a szenvedély. A csúcspontot egy bűntény jelenti, amely alapjaiban rázza meg a Jane Austen korabeli Bath illedelmes, bár kissé képmutató társadalmát.
Hol nagy tetteket idéz a szerző, hol kicsiket; hol a parasztság szemszögéből láttatja az Erdőt, hol a nemességéből, így adva árnyalt képet azokról az eseményekről, amelyek meghatározó szerepet játszottak, sokszor nem csak az Erdő, hanem az ország életében is. Rutherfurdnek sikerült olyan képeket megragadnia, amelyek folyamatában türközik a titkokkal, hétköznapi csodákkal teli világ életét.

Benina: Farkasok nemzetsége I. - Megsebzett szabadság

Prológus

  Flavia bágyadtan tért magához. A feje hasogatott, és úgy érezte, mintha egy egész bölénycsorda vonult volna végig rajta keresztül, méghozzá igen nagy hévvel. Távolról felcsendülő, lassan egyre erősödő dallamként jutottak eszébe az elmúlt napok eseményei, és a félelem egy pillanatra satuként préselte ki a levegőt a mellkasából.

„Barbár népség!” – így nevezték őket, mióta a világ megismerte a magyarok nevét. Tudatlanságukba és félelmükbe burkolózva tagadták meg a tiszteletet ettől a néptől.

Flavia fagyossá dermedt bőrére nedves ösvényt rajzolt egy kósza, forró könnycsepp, miközben arra gondolt, a bajorok keresztényi palástja mennyivel több fájdalmat okozott és fedett el, mint a magyarok barbár kaftánja.

„Bárcsak újra a pici, forró jurtában lehetnék az én barbár magyar harcosom mellett, ehelyett a rideg vár helyett!”

Daval ölelő karjai minden fájdalmat félresöpörtek volna a lány testéből. Ebbe a gondolatba burkolta magát, miközben megvívta a saját csatáját a testét gúzsba kötő fájdalommal.

‎Fájó vágyódás seperte ki szeméből a könnycseppet. Újabb nedves fájdalom…

Harmadszorra sikerült résnyire nyitnia a szemét. Ahogy leküzdte a szemgolyójába nyilalló szúrásokat, döbbenten állapította meg, hogy saját szobájában van. Az ágyban, melyben hónapok óta nem feküdt, a szobában, melybe minden valószínűség szerint ő járt utoljára – az ablakpárkány rideg kövezetén mozdulatlanná száradt az a sárga Floribunda rózsa, melyet a támadás estéjén felejtett ott. Milyen távolinak tűnt, és mennyire valószínűtlennek.

Megmozdult, hogy felkeljen, ám halk sikollyal visszahanyatlott párnáiba szétterítve az ágyon hosszú, kócos haját. A fájdalom elviselhetetlen volt, mintha ezer kés hegyét vágták volna a hátába. Istenem, mi lesz velem? – gondolta kétségbeesetten, majd mikor a bőrében égő, csípős érzés csillapodott, megpróbált újra felülni, ám ez is sikertelen próbálkozás volt.

Flavia felsikoltott tehetetlenségében, dühösen törölte le bosszantó gyengeségéről árulkodó könnyeit. Fogait összeszorítva, megacélozva akaratát feltolta magát remegő karjával, miközben szemét lehunyva küzdött a szédülés ellen. Színes karikák lebegtek tágra zárt pillái mögött, a fájdalom karöltve haladt az eszméletvesztés csábító sötétségével, és a szoba gúnyos kitartással forgott tovább.

Mikor végre sikerült körülnéznie, Flaviának feltűnt, hogy az ablakon nem szűrődött be fény. Éjszaka lehetett… De vajon hányadik éjszaka, mióta Kajdon elragadta őt a táborból?

Hangos ajtócsapódás rázta meg az ódon falakat. Flavia nem rezzent össze,  itt nőtt fel, ez volt az otthona, ismerte a nagyterem bejáratának minden zaját. A következő pillanatban viszont mozdulatlanná merevedett, szemeit rémülten meresztette szobájának az ajtaja felé – lépéseket hallott, melyek a lépcsőn visszhangozva szűrődtek fel hozzá.

Flavia visszaereszkedett az ágyra, és testének ösztönszerű mozdulatlanságát kihasználva úgy tett, mintha továbbra is eszméletlen volna.

Az ajtó kivágódott, a lány pedig holtra váltan imádkozott a mozdulatlanság akaratáért. Csak még néhány perc – vigasztalta magát, miközben meghallotta egy férfi szuszogását a fekete csendben.

Csak még egy kicsit, míg Daval ideér!

Lépések… Csoszogás…

Sikoly fojtogatta, miközben egyenletes légzést mímelt.

Csak még egy kicsit…

Suzanne Collins: A kiválasztott

 

Bár minden ellene szólt, Katniss Everdeennek kétszer is sikerült élve kikerülnie az Éhezők Viadalából. Túlélt minden megpróbáltatást, de még mindig nincs biztonságban. Mert a Kapitólium bűnbakot keres a lázadás miatt. Snow elnök pedig egyértelművé tette: Kapitólium haragja elől senki sem menekülhet. Sem Katniss családja, sem a barátai, sem pedig a 12. Körzet lakói. De közeledik a végső forradalom ideje. Amikor a nép végre szembeszáll a Kapitólium zsarnokságával. És ebben a forradalomban Katnissnak döntő szerepe lesz. Az ő bátorságától, kitartásától és eltökéltségétől függ Panem jövője. Mert ő a kiválasztott. De maradt-e elég ereje hozzá, hogy megvívja az utolsó, mindent eldöntő harcot?

Csontváros - a film

Cassanra Clare Csontváros című könyvéből filmet forgatnak. A forgatókönyv már tavaly télen elkészült, most már a castingoknál tartanak. A héten derül ki, hogy ki fogja játszani Isabbelle és Magnus figuráját. A főszereplőket már megtalálták, azonban még nem hozták nyilvánosságra.
Bár találtam egy honlapot ahol azt írták, hogy Jamie Campbell Bower fogja alakítani Jace-t.

Suzanne Collins: Futótűz

 

 Katniss és Peeta megnyerték az Éhezők Viadalát, így ők és a családjaik megmenekültek az éhezéstől, de a fiatalok nem ülhetnek nyugodtan a babérjaikon. Vár rájuk a hosszú Győzelmi Körút, ismét csak a tévénézők árgus szeme előtt. A kötelező udvariaskodás unalmát azonban döbbenet és félelem váltja fel, amikor hírét veszik, hogy lázadás készül a Kapitólium ellen. Snow elnök sosem habozott lesújtani az engedetlenekre, és most is ott csap le, ahol senki sem várja. Emberek halnak meg, családok lesznek földönfutók, Katniss és Peeta pedig újabb küzdelemre kényszerülnek, ahol a tétek még nagyobbak, mint korábban.

Egyre jobban tetszik az Éhezők viadala sorozat. Rengeteg mondanivalója van. Igazán átgondolt, fordulatos regény. A hatalom elől nincs menekvés. A hatalom elől nincs menekvés?
Ajánlom mindenkinek.