Marina Fiorato: A velencei szerződés

 

Fülszöveg: Konstantinápoly - Feyra igazán szerencsésnek mondhatja magát: fiatal lány létére ő a szultána legfőbb bizalmasa, és egyben a hárem orvosa. Nur Banu szultána megdöbbentő titkokat oszt meg vele, majd utolsó kívánságával arra kéri, hogy utazzon el Velencébe. A lánynak egyébként is menekülnie kell, mivel a szultán az ágyasának szemelte ki. Titokban eljut Velencébe, ahol nem számíthat másra, csak egy négylovas gyűrűre, és az orvosi ismereteire. Velence - Miután a legnevesebb orvosok babonákkal próbálják gyógyítani a városra lesújtó pestist, a helyiek egyedül a hit erejében bízhatnak. A dózse egy áldozati templom felépítésével bízza meg a neves építészt, Palladiót; Annibale Cason, a fiatal orvos pedig önhatalmúlag kórházszigetet létesít a betegek számára. Mindkét férfi a muzulmán hitet és keleti orvoslást gyakorló fiatal lány, Feyra személyében kap segítséget, és mire a két kultúra megtanulja tisztelni és elfogadni egymást, a csoda is megérkezik. A valós történelmi események alapján írt regényben a lenyűgöző 16. századi Velence és Isztambul magával ragadó világa tárul elénk. Csodás építészet, hit és hitszegés, érdekes karakterek, jelmezek és álarcok az olvasó hajlandó elhinni bármit a mesés történet kedvéért.

Már nagyon vártam Fiorato legújabb regényét. Eddig az összeset olvastam. A többséggel ellentétben nekem még mindig a Botticelli-titok a kedvencem, ami egyszerre izgalmas, szórakoztató és jól megszerkesztett. A második amit olvastam,  A muránói üvegfúvó volt, mely párhuzamosan követi az eseményeket a múltban és a jelenben. A stílusa kicsit eltért az előbbitől, de összességében szép kis történet.  Majd a Siena lánya következett, melyből sok mindent megtudtam a városról, múltjáról, hagyományairól. Maga a történet a közepétől kezdett igazán érdekelni, majd a végével sikerült teljessé válni a történetnek. Most pedig itt a Velencei szerződés.
Mint azt Fioratótól megszokhattuk sokban ragaszkodik a történeti hűséghez. Nem csak a kort ismerhetjük meg belőle, hanem a korban élő embereket, az építészeti remekműveket is. 
A török világ ábrázolása is tökéletesre sikerült. Sikerült összehozni két eltérő kultúrát úgy, hogy egyik mellett sem foglal állást. Egyik világ sem jobb, vagy rosszabb a másiknál, csak más. Maga a történet menete is erre törekszik. A két főhős is eltérő kultúrából eltérő szokásokból származik, mégis megtalálják az egymáshoz vezető utat.