A regény hősnője, Tonie – túl egy súlyos válságon – mesei karácsonyról
álmodozik: fenyőillatú, csillagszórós, Kis éji zenés, meghitt ünnepről,
romantikus kettesben egy férfival, akit erre az alkalomra választ
számára a számítógépes társkereső szolgálat. S nem arról, hogy bűnözők
lepjék el otthonát. Holott pedig ellepik. Púder, a sorozatgyilkos; Néró,
a piromániás; valamint Procc, akinek az a fixa rögeszméje, hogy neki
sebészeti úton mindenkit meg kell gyógyítania. Továbbá ellepi hajlékát a
nővére a sarjaival, anyja a neurózisával; szomszédnője, Meta Hari, aki
mindhárom szemével perfekt módon lát – és még sokan mások. A vágyott
idillből pokolian felforgatott karácsony lesz, s mindennek a Szolgálat
által küldött (?) pasas, Barret Grand a dilihopmestere.
Ez a könyv egy egészen dilis karácsony története. Amikor először olvastam, még bejjáró diák voltam és vonattal flangáltam ide-oda. Annyira vicces szövegek vannak benne, hogy sokszor hangosan kellett nevetnem, ami elég érdekes volt vonaton utazva. Szóval érdemes elolvasni. Karácsony közeledtével mindenképpen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése