Tavi Kata: Ballépések - Sulijegyzetek 2.

Fülszöveg: Szeptember van, és tanévnyitó, Lilla szorongva várja Krisztiánt. Nyár elején elcsattant egy csók, de utána hiába vár folytatásra. 

Krisztián körül teljes a káosz, a rockistennek kinéző fiú elutasító Lillával és másokkal, sőt, a kosarazásban sem leli örömét. 

Mi folyik a háttérben? Mit kavar a felbukkanó exbarátnő, Adrienn? Miért állít be Lilla bulijára és miért kezdenek verekedni a srácok? 

Lilla éli a tánctagozat mindennapjait, de az iskolai órák és fellépések mellett nyitva tartja a szemét. Rájön, hogy Márk és Krisztián ellenséges viszonya mögött apró, múltbeli titkok rejlenek, és szuperkém barátnőivel akcióba lendül, hogy megtudja, mi az igazság. 

Ám Lillát meg mások figyelik, akik félreértik a fiúkkal folytatott barátságát, és mocskos pletykákat terjesztenek. 

Vajon mit érez iránta Krisztián? És kit szeret Márk? 

Lilla keményen küzd, szenvedélyesen táncol, de néha elbukik. Lesz olyan fiú, aki erős karjával átöleli és az Élet nagy táncparkettjén igazi társa lesz?

Bevallom őszintén, hogy az első részt csak azért olvastam annak idején, mert nem volt más könyvem. 

A második részt is azért olvastam el, mert nem volt más könyvem, de...

Szóval az írónő tanult az első kötet hibáiból, és javított azokon. 

Nem mondom, hogy így már tökéletes, de sokkal olvasmányosabb, mint az első rész. 

Még mindig sok benne a felesleges információ (pl. matek óra és utaná mittom én mi stb.), viszont a fontosabb eseményeket már lényegesen jobban kibontotta. 

Sőt tovább megyek. volt, mikor visítoztam a nevetéstől. 

Innen vannak az idézetek is:

"– Ne már, segítsetek! – kértem kétségbeesetten. 
Ákos és Kristóf egymásra néztek, és tök komoly arccal nekiálltak kő-papír-ollót játszani. Kristóf nyert. 
– Oké, akkor te hívod a halottkémet, én a zsarukat – mondta Ákos, mire mindketten felröhögtek. Valahogy nem értékeltem a humorukat."

"És amilyen rendesek a barátaim, mindenkitől kaptam egy-egy búcsúmondatot. 
Jázmin kedvesen, a vállamat simogatva a következőt kérdezte: 
– Milyen gyümölcsöt vigyek majd a kórházba? Ha netán pocsék lenne a kaja. 
Ákos vigyorogva látott el a jó tanácsával: 
– Van egy tuti jó túlélési tippem neked: legközelebb hallgass rám! Ha lesz legközelebb. 
Gréta alig bírta visszatartani a nevetést beszéd közben: 
– Ne aggódj, meg fogják bocsátani. Az a pár év hamar elröppen! 
Kristóf csak ennyit mondott: 
– Amikor meglátod őket, fuss, Forrest, fuss! 
A genyó! Egyszer még visszakapja ezt! Halálra fogom cikizni, mert túl sokszor látta a Forrest Gumpot. Még akkor is, ha én is szeretem. 
Flóra komolyságot erőltetett magára: 
– Ne izgulj, ők is tudják, hogy az emberölés bűncselekmény! 
Utolsónak Levi maradt, akinek az arca rezzenéstelen volt, de természetesen ő is remekül felmérte az esélyeimet. 
– Bízz a számokban! Statisztikailag kicsi az esélye, hogy a szüleid jelenlétében fognak kinyírni."

Lényeg, a lényeg, kellemesen csalódtam!