Fülszöveg: Egyszer csak borzasztó reccsenés hallatszott, és az Izzet Darja az orrától a faráig beleremegett. A gálya találatot kapott. Hector tátongó lyukat vett észre a hajó bal oldalán. Rémült sikolyok és kínnal telt ordítások keveredtek a csatazajjal, majd újabb csattanás hallatszott. A tüzérek közvetlen lőtávolságból el sem téveszthették a célt: a sortűz középen kapta el a gályát, és kettétörte a gerincét. Az emberek és evezők a vízbe repültek, és a fiú döbbenten és kábultan megragadott egy szétrepedt oszlopot. Aztán, amint a tatot lassan elborította a víz, a hullámok kisodorták a tengerre...
1677-et írunk. A tizenhét éves Hector Lynchet berber kalózok ragadják el Írország egyik halászfalujából, és eladják az algíri rabszolgapiacon, ahol a fiú összebarátkozik a szintén fogoly Dannel, a karib-tengeri miszkitó indiánnal. Dan és Hector csakhamar egy kusza világban találják magukat, ahol az emberélet olcsó és csak az maradhat életben, akinek helyén van az esze.
Hogy megmeneküljön a rabszolgabarakk borzalmai elől, a két barát áttér az iszlám hitre, de amikor egy török hajón teljesítenek szolgálatot, hajótörést szenvednek. A sors kegyetlen fordulata révén újra rabláncra fűzik őket, ezúttal azonban keresztény rabszolgatartók: hőseinket egy francia gálya evezőpadjához láncolják, csavargók és fegyencek közé. Megpróbáltatásai során Hectort csak egy dolog élteti: hogy kiderítse, mi történt a húgával, Elizabethtel, aki szintén a kalózok fogságába esett. Végül, amikor Hector gályarabokból toborzott kis csapata elszabadul a Marokkó partjainál elsüllyedő hajóról, fény derül a hátborzongató igazságra...
Általában szoktam én szeretni a kalandregények. A történelmi kalandregényeket meg még inkább. Hát ezt ki nem állhattam. Nem tom. Unalmas, semmi értelme nincs. A szereplők csak sodródnak egyik helyről a másikra, egyik fogságból a másikba. Végtelenül unalmasan megfogalmazott történet. Még jó, hogy nem vettem meg a folytatását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése